A dunai galóca, tudományos nevén Hucho hucho, a pisztrángfélék családjába tartozó különleges hal, amely a Duna vízrendszerének egyik ritkán előkerülő ragadozója. Könnyen felismerhető, nehéz összekeverni más hazai halfajjal, esetleg a többi lazacfélével téveszthető össze. Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő, de a faj megőrzése ökológiai szempontból kiemelt fontosságú.
Dunai galóca felismerése
A dunai galóca hosszúkás, erőteljes teste enyhén lapított, hossza elérheti az 1-1,5 métert, testtömege pedig a 20-30 kilogrammot is meghaladhatja, de Magyarországon nagyon ritkán kerülnek elő ekkora példányok. Feje nagy, hosszabb, mint a test magassága, orra hegyes. Csúcsba nyíló szájában erős fogak találhatók, felső állkapcsa túlnyúlik a szem vonalán. Apró pikkelyei szorosan simulnak testére, az oldalvonal mentén 180–200 darabot számlálhatunk.
Testszíne ezüstös, amelyet apró, sötét foltok díszítenek, gyakran X vagy félhold alakban. A farokúszó szélén zsírúszó található, amely a pisztrángfélékre jellemző ismertetőjegy.
Dunai galóca élőhelye, táplálkozása
A galóca kizárólag bővizű folyókban fordul elő, elsősorban a hegyvidéki és hegylábi szakaszokon, például a paduczónában. Magyarországon a Duna, a Dráva és a Tisza felső szakaszain észleltek egy-egy példányt. A sodrott mederrészek gödreit, a kövezések alatti árnyékos helyeket kedveli. Ritkán fordul elő kisebb folyókban vagy patakokban.
Fiatalabb korában gerinctelenekkel, például rovarlárvákkal és apró halakkal táplálkozik, míg kifejletten szinte kizárólag ragadozó, és az élőhelyén gyakori halakat, például paducot fogyaszt.
Szaporodása
A dunai galóca ivarérettségét 4–5 éves korban éri el. Ívási időszaka április-májusra esik, amikor a kavicsos aljzaton készített mélyedésekbe rakja narancssárga ikráit. Egy nőstény 2000–6000 ikrát rak, amelyek átmérője 4-5 mm. Az ikrák lerakása után a hímek kavicsréteggel fedik be a fészket, így védve azokat a sodrástól és a ragadozóktól.
A dunai galóca védett
A dunai galóca Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 forint. Az élőhelyek átalakítása, a vízszennyezés és a gátak építése jelentős mértékben veszélyezteti állományát. Hazánkban nem folyik rendszeres szaporítás vagy telepítés, ezért populációinak fennmaradása elsősorban a természetes élőhelyek megőrzésétől függ.
Legfontosabb tudnivalók a dunai galócáról
- Megjelenés: Hosszú, erőteljes test, X alakú foltokkal díszített ezüstös szín, zsírúszóval.
- Élőhely: A Duna, a Dráva és a Tisza felső szakaszain, bővizű folyókban fordul elő.
- Táplálkozás: Fiatalon gerincteleneket, kifejletten halakat fogyaszt.
- Szaporodás: Április-májusban ívik, 2000–6000 ikrát rak kavicsos mederbe.
- Védettség: Fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 forint.
A dunai galóca egy igazán szép, hazánkban sajnos ritkán horogra kerülő védett halfaj. Fogása esetén haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe, hogy még sokáig jelen lehessen a hazai vizeinkben, és talán egyszer majd megerősödjön az állománya.