Author Archive: horgaszinfo

Leánykoncér (Rutilus pigus virgo)

A leánykoncér, tudományos nevén A leánykoncér, tudományos nevén Rutilus pigus virgo, a Duna vízrendszerének bennszülött halfaja. Ez a különleges faj főként a nagyobb folyóinkhoz, például a Dunához és a Drávához kötődik, a Duna vízrendszerének bennszülött halfaja. Ez a különleges faj…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Kecsege (Acipenser ruthenus)

kecsege kép

A kecsege (Acipenser ruthenus) Magyarország vizeinek egyik legősibb, őshonos halfaja. Ez az elegáns tokféle a Duna vízrendszerében és mellékfolyóiban található meg, ahol fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. A kecsege az egyetlen, horgászati szempontból nem védett, hanem nem fogható státuszú tokféle…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Sőregtok (Acipenser stellatus)

sőregtok megjelenése

A sőregtok, tudományos nevén Acipenser stellatus, egyedi megjelenésű és ritka halfaj, amely a tokfélék családjába tartozik. Ez az anadrom, vagyis a szaporodás érdekében tengerből édesvízbe vándorló hal Magyarország történelmi halfaunájának egyik különleges képviselője. Bár egykor a hazai folyók állandó lakója…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Sima tok (Acipenser nudiventris)

sima tok a képen

A sima tok, tudományos nevén Acipenser nudiventris, Magyarország ritka és különleges tokhalfaja, amely a Fekete- és Kaszpi-tenger, valamint a hozzájuk tartozó folyórendszerek lakója. Ez a faj kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, hiszen populációja mára kritikus szintre csökkent, így vizeinkben való…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)

vágótok megjelenése

A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), más néven orosz tok, Magyarország egykor gazdag tokhalállományának meghatározó tagja volt. Ez az őshonos vándorhal a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger környékéről érkezve ívási időszakban hatolt fel a Duna és más hazai folyók vizeibe. Napjainkra azonban populációja…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Viza (Huso huso)

így néz ki a viza

A viza, (Huso huso) más néven dunai tok, a világ egyik legnagyobb édesvízi halfaja, amely egykor Magyarország folyóinak meghatározó lakója volt. Ez az anadrom (tengerből édesvízbe vándorló) hal óriási mérete és különleges életmódja révén kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence halfaunájában.…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Naphal (Lepomis gibbosus)

a képen egy naphal látható

A naphal (Lepomis gibbosus) az Észak-Amerikából származó naphalfélék családjába tartozik, és díszhalaként került Európába a 19. század végén. Magyarországon gyorsan elterjedt, elsősorban sekély, napos állóvizekben található meg, ahol a hínárnövényzet még nem uralja a víztestet​​. Naphal megjelenése Testalkata zömök, magas…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Dunai galóca (Hucho hucho)

dunai galóca csapat van a képen

A dunai galóca, tudományos nevén Hucho hucho, a pisztrángfélék családjába tartozó különleges hal, amely a Duna vízrendszerének egyik ritkán előkerülő ragadozója. Könnyen felismerhető, nehéz összekeverni más hazai halfajjal, esetleg a többi lazacfélével téveszthető össze. Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő, de…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Törpeharcsa fajták (Ameiurus spp.)

törpeharcsa megjelenése

A törpeharcsák (Ameiurus spp.) a törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartoznak, Észak-Amerikából származnak, és az 19. század végén kerültek Európába, köztük Magyarországra is. Hazánkban két fajuk, a barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) ismert. Bár mindkét faj elterjedt,…
Read more

Ez tetszett, megosztom

Razbóra (Pseudorasbora parva)

így néz ki a razbóra

A razbóra (Pseudorasbora parva) a pontyfélék családjába tartozik, eredetileg Kelet-Ázsiában honos. Magyarországra az 1960-as években került, akváriumi halként, és valószínűleg díszhaltenyésztési hulladékkal együtt jutott szabad vizekbe. Azóta invazív fajként jelentős elterjedést mutat hazánkban, elsősorban lassan áramló folyókban, holtágakban és mesterséges…
Read more

Ez tetszett, megosztom