A pénzes pér, tudományos nevén Thymallus thymallus, a pisztrángfélék családjába tartozó, elegáns megjelenésű hal. Jellemzően a tiszta, hideg, oxigénben gazdag hegyi folyók lakója, amely Magyarországon ritkán fordul elő. Mint védett faj, a pénzes pért ha horogra akadna, azonnal vissza kell helyezni a vízbe.
A pénzes pér felismerése
A pénzes pér teste megnyúlt, oldalról összenyomott, közepesen magas. Kicsiny feje hegyes orrban végződik, szája csúcsba nyíló, és csak a szem elejének vonaláig ér. Apró, gyenge fogacskák találhatók benne. Legkülönlegesebb ismertetőjegye a hátúszója, amely hosszú és magas, 13–17 elágazó úszósugárral. Ez az úszó megkülönbözteti a többi pisztrángfélétől. A farok alatti úszó ezzel szemben rövid, alacsony, 8–11 osztott sugarú. A zsírúszó jelenléte további bizonyíték a pisztrángfélékkel való rokonságára. Az oldalvonal mentén 74–98 apró pikkely helyezkedik el. Színe ezüstös, apró fekete vagy sötétszürke pettyekkel tarkítva. Kifejlett példányai általában 30 cm körüliek, ritkán érik el az 50 cm-es hosszúságot.
A pénzes pér élőhelye és táplálkozása
A pénzes pér természetes élőhelyei a hegyi folyók és patakok gyors sodrású szakaszai, ahol a víz hőmérséklete nyáron sem haladja meg a 16 Celsius-fokot. Magyarországon jellemzően a Duna vízgyűjtő területén, a Dráva, a Mura és a Rába egyes szakaszain fordul elő, de populációi nagyon ritkák.
Táplálékát fiatalabb korában fenéklakó gerinctelenek alkotják, például rovarlárvák, férgek és rákok. Az idősebb példányok felszíni rovarokat és apró halivadékot is fogyasztanak. Jellemzően a kavicsos-sóderes mederszakaszokon kisebb csapatokban keresi táplálékát.
Szaporodása
A pénzes pér ivarérettségét 3–4 éves korára éri el. Szaporodási időszaka február-márciusra esik, amikor a nőstények a folyók kavicsos medrében kisebb gödröket készítenek, amelyekbe lerakják narancsszínű ikráikat. Az ikraszemek átmérője nagy, körülbelül 5 mm, és a nőstények 500–2000 ikrát raknak. A megtermékenyített ikrákat a hímek kavicsréteggel fedik be, így biztosítva védelmüket a sodrás és ragadozók ellen.
A pénzes pér védett halfaj
A pénzes pér Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint. Élőhelyének szennyeződése, valamint a folyók szabályozása és a vízlépcsők építése veszélyezteti fennmaradását. A faj megőrzésére nemzetközi szintű természetvédelmi erőfeszítések irányulnak, hogy élőhelyeit rehabilitálják és populációit megmentsék.
Legfontosabb tudnivalók a pénzes pérről
- Megjelenés: Ezüstös test, hosszú és magas hátúszó, 74–98 pikkely az oldalvonal mentén.
- Élőhely: Hideg, oxigénben gazdag hegyi folyók és patakok, például a Dráva és a Rába.
- Táplálkozás: Főként rovarlárvákat, rákokat és apró halakat fogyaszt.
- Szaporodás: Február-márciusban ívik, 500–2000 narancsszínű ikrát rak kavicsos mederbe.
- Védettség: Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.
A pénzes pér hazánk egyik őshonos, nagyon ritkán horogra kerülő halfaja. Megjelenése igazán egyedi, nehéz más halfajjal összetéveszteni. Csekély elterjedése miatt keveseknek adatik meg, hogy találkozzanak vele, a legtöbb horgász sosem találkozik ezzel a hallal. Ha mégis kifognál egyet, gondoskodj a kíméletes visszaengedésről!