A sima tok, tudományos nevén Acipenser nudiventris, Magyarország ritka és különleges tokhalfaja, amely a Fekete- és Kaszpi-tenger, valamint a hozzájuk tartozó folyórendszerek lakója. Ez a faj kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, hiszen populációja mára kritikus szintre csökkent, így vizeinkben való megjelenése rendkívüli jelentőséggel bír.
A sima tok megjelenése
A sima tok nyúlánk, hengeres testfelépítése és kúpos fejformája könnyen felismerhetővé teszi. Homloka meredeken emelkedik, testének legnagyobb magassága az első háti vértpikkely táján található, ahonnan fokozatosan vékonyodik a farok felé. Hátán 11–16, hasán pedig 12–16 vértpikkely található. Alsó állású szája a fej szélességének felét éri el, ajkai húsosak és megszakítás nélkül keretezik a szájnyílást. Bajuszszálai finoman rojtozottak, és hátrasimítva megközelítik, de nem érik el a felső ajkat.
Ez a tokhal nagyra nőhet, a kifejlett példányok hossza meghaladhatja az 1,5 métert. Testszíne a hátán barnásfekete, az oldalain halványabb árnyalatú, a hasa világos fehéres.
A sima tok élőhelye
A sima tok természetes környezete eredetileg tengeri, azonban a szaporodási időszakban édesvizekbe vándorol. A Duna vízrendszerében élő állományok jelentős része ma már teljes életciklusát édesvízben tölti, ami egyedülálló alkalmazkodási formát jelent a tokfélék között. A faj leggyakrabban a nagyobb, tiszta vizű folyók márnazónájában található meg.
Táplálkozását főként fenéklakó gerinctelenek, például rákok, rovarlárvák, csigák és kagylók alkotják, de a nagyobb példányok rendszeresen fogyasztanak kisebb halakat is.
Szaporodása
A sima tok ivarérettséget későn, a hímek 6–9 éves korban, a nőstények 12–14 évesen érik el. Szaporodási időszaka április végétől június elejéig tart, amikor sóderes folyószakaszokon rakja le ikráit. Egy-egy nőstény 200 ezertől 1 millióig terjedő számú ikrát képes lerakni, az ikraszemek átmérője körülbelül 3 mm. A nőstények általában csak 2–3 évente szaporodnak, ami hozzájárul a faj lassú állománybővüléséhez.
A sima tok védett
A sima tok hazánkban védett faj, eszmei értéke 50 000 forint. Bár történelmileg minden nagyobb folyónkban megtalálható volt, mára természetes vizeinkből gyakorlatilag eltűnt. Elterjedése jelenleg elsősorban mesterséges telepítésekkel próbálható megőrizni. A Duna vízrendszerében a teljesen édesvízi életmódra váltott példányok jelenthetnek reményt a faj számára, bár ezek száma is kritikus szinten van.
Legfontosabb tudnivalók a sima tokról
- Megjelenés: Nyúlánk test, megszakítás nélküli húsos ajkak, rojtozott bajuszszálak.
- Élőhely: Eredetileg tengeri faj, de a Duna vízrendszerében édesvízi életmódra váltott állományai ismertek.
- Táplálkozás: Főként fenéklakó gerincteleneket és kisebb halakat fogyaszt.
- Szaporodás: Április végétől június elejéig ívik, ikráinak száma akár 1 millió is lehet.
- Védettség: Hazánkban védett, eszmei értéke 10 000 forint.
A sima tok hazánkban egykor meghatározó szerepet játszott a halászok zsákmányával a vágótokkal, vagy a vizával egyetemben. Napjainkra azonban védett fajjá vált a túlhalászás és az emberi beavatkozások miatt. Remélhetőleg eljön majd az az idő, hogy egyszer újra megjelenhessenek a tokfélék hazai vizeinkben.