A sőregtok, tudományos nevén Acipenser stellatus, egyedi megjelenésű és ritka halfaj, amely a tokfélék családjába tartozik. Ez az anadrom, vagyis a szaporodás érdekében tengerből édesvízbe vándorló hal Magyarország történelmi halfaunájának egyik különleges képviselője. Bár egykor a hazai folyók állandó lakója volt, mára populációja drámaian lecsökkent, és a faj Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll.
Sőregtok megjelenése
A sőregtok hosszúkás, hengeres testéről és aránytalanul hosszú, enyhén felfelé ívelő orráról ismerhető fel, amely a tokfélék között is kiemelkedően hosszú. Alsó állású szája viszonylag kicsi, ajkai középen megszakadnak. Bajuszszálai rövidek, simák, és bár a szájnyíláshoz közel erednek, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
Testhossza elérheti a 2 métert, testtömege akár 50 kilogramm is lehet, bár a halászok zsákmányában inkább 6–8 kilogrammos példányok fordultak elő. Hátán 9–16 vértpikkely található, oldalán 26–43, hasán pedig 9–14 ilyen csontvért húzódik. Testszíne a hátán barnásfekete, az oldalai sötétek vagy vörösbarnák, hasa világos, fehér.
A sőregtok élőhelye és életmódja
A sőregtok eredeti élőhelye a Fekete-, Kaszpi-, Azovi-, Márvány- és Égei-tenger, valamint az ezekbe torkolló nagy folyók. Magyarországon a 19. században még számos folyónkban megtalálható volt, például a Dunában, Tiszában, Drávában, Zagyvában, Körösben és Marosban. A 20. század közepére azonban hazai állományai gyakorlatilag eltűntek. Utolsó ismert előfordulásait a Duna mohácsi szakaszán és a Tisza alsó szakaszán rögzítették az 1960-as években.
A sőregtok életmódjára jellemző, hogy a többi tokféléhez hasonlóan csak szaporodáskor úszik fel a folyókba, ahol ívóhelyei a dévérzóna felső, valamint a márnazóna alsó részein találhatók. Teljesen édesvízi életmódra áttért változata nem ismert.
Táplálkozás és szaporodás
A sőregtok táplálékát főként fenéklakó gerinctelenek alkotják, mint például bolharákok, rovarlárvák, férgek és puhatestűek, de a kisebb halakat, például a gébféléket is elfogyasztja.
Ivarérettségét a hímek 5, a nőstények 7 éves korban érik el. Szaporodása májustól szeptemberig tart, és a sóderes folyószakaszokon zajlik. Egy nőstény akár 35–950 ezer ikrát is rakhat, az ikraszemek átmérője 2,7–3,2 mm között változik.
A sőregtok természetvédelmi státusza
A sőregtok ma Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50 000 forint. Vizeinkből való eltűnése miatt védelme leginkább az esetlegesen ide felúszó példányokra irányul. Az állomány helyreállítása érdekében nemzetközi szintű erőfeszítések folynak, többek között mesterséges szaporítással és az élőhelyek rehabilitációjával próbálják biztosítani fennmaradását.
Legfontosabb tudnivalók a sőregtokról
- Megjelenés: Hosszú, karcsú test, rendkívül hosszú orr és rövid bajuszszálak jellemzik.
- Élőhely: A Fekete-, Kaszpi- és Azovi-tenger, valamint a hozzájuk tartozó folyók.
- Táplálkozás: Főként fenéklakó gerinctelenekkel és kisebb halakkal táplálkozik.
- Szaporodás: Májustól szeptemberig tart, ikráit sóderes mederszakaszokon rakja le.
- Védettség: Hazánkban védett, kifogása tilos.
A sőregtok, a többi tokfélével, pl sima tok, viza, vagy vágótok meghatározó és kedvelt célpontok voltak a halászok számára. A túlhalászás, a környezetszennyezés és az emberi beavatkozások miatt ezek a folyóvízi óriások szinte teljesen eltűntek folyóinkból. Remélhetőleg lesz még olyan időszak, amikor újra megjelennek és elterjednek vizeinkben.