Az amurgéb (Perccottus glenii) az alvógébfélék családjába tartozik, eredeti élőhelye a Távol-Keleten, az Amur folyó környékén, Oroszország, Kína és Korea határvidékén. Európába akváriumi halként került be, de az 1950-es évektől természetes vizekben is megjelent, Magyarországon pedig először 1997-ben észlelték a Tisza-tó területén. Azóta számos hazai vízben megtalálható, főként holtágakban, kubikgödrökben és hullámtéri mélyedésekben.
Az amurgéb felismerése
Az amurgéb teste zömök, mérsékelten ívelt hát- és hasvonalú, oldalról enyhén lapított. Feje nagy, szemei a méretéhez képest kicsik. Vastag ajkakkal rendelkező szája felső állású, enyhén fölfelé irányuló. Két hátúszója van, amelyek jól elkülönülnek a lápi póctól, amelynek csak egy hátúszója van. Apró pikkelyei nemcsak a testét, hanem a fej hátsó részét is beborítják. Színe sárgás- vagy sötétbarna, amelyet sötét foltok és világos pettyek tarkítanak. A hímek szaporodási időszakban sötétebb nászruhát öltenek.
Az amurgéb élőhelye
Az amurgéb rendkívül ellenálló halfaj. Jól tűri az oxigénhiányos környezetet, és akár olyan helyeken is megél, ahol a víz hőmérséklete alacsony, vagy télen csak néhány centiméter víz borítja a vastag jég alatt. Bár a folyók főmedrében ritka, holtágakban és elöregedett víztestekben gyakori, ahol sűrű népessége alakulhat ki.
Táplálkozása és szaporodása
Tápláléka elsősorban vízi gerinctelenekből, például rovarlárvákból áll, de nagyobb példányai kisebb halakat is fogyaszthatnak. Május-júniusban szaporodik, amikor a hímek sekély vízben fészket készítenek, amelybe a nőstények lerakják ikráikat. Az ikraszemeket a hímek őrzik kikelésig. Az ikrák száma egy-egy nősténynél elérheti az ezret.
Az amurgéb invazív halfaj
Az amurgéb invazív fajként veszélyezteti az őshonos halakat, mivel táplálékkonkurenciát jelent és ivadékukat is fogyasztja. Ugyanakkor a csuka számára kedvelt táplálék. Hazánkban gazdasági jelentőséggel nem bír, és természetes vizekben inkább káros hatású, mivel gyorsan képes elterjedni és dominánssá válni a helyi halfaunában.
Legfontosabb tudnivalók az amurgébről
- Eredet: Távol-Kelet, az Amur folyó vidéke.
- Magyarországi megjelenés: 1997, Tisza-tó.
- Jellegzetesség: Két hátúszó, zömök test.
- Táplálkozás: Rovarok, kisebb halak.
- Szaporodás: Május-júniusban, a hímek őrzik az ikrákat.
Az amurgéb egy inváziós, idegenhonos halfaj. Fogása esetén tilos visszaengedni a vízbe. Gazdasági haszna nincsen, csalihalként csak a kifogásának helyszínén szabad használni. Más horgászvizekre elpusztult formában is tilos átvinni.