A kősüllő (Sander volgensis) a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó őshonos hal, amely elsősorban a lassú áramlású folyók és tiszta, oxigéndús állóvizek lakója. Ez a kisebb testű ragadozóhal a magyarországi vizek egyik fontos ökológiai és horgászati jelentőségű faja.
A kősüllő felismerése
A kősüllő teste megnyúlt, oldalról lapított, aránylag alacsony hátú. Feje hosszú, szeme nagy, szája csúcsba nyíló, benne erős fogak ülnek, de kifejlett példányain már nem találhatók kiemelkedő ebfogak. Testének alapszíne zöldesszürke, oldalán határozott sötét harántsávok láthatók. Az oldalvonal mentén 70–83 pikkely található. Átlagosan 25–30 cm-es méretet ér el, de akár 40 cm-re is megnőhet. Nagyon hasonló hozzá a süllő, vagy másnéven fogassüllő, azonban közeli rokonának mérete nagyobb, és a testén található sötét sávon kevéssé szabályosak és sötétek.
A kősüllő élőhelye
A kősüllő elsősorban a folyók középső-alsó szakaszain fordul elő, de megtalálható nagyobb tavakban és tiszta vízű csatornákban is. Magyarországon elterjedt faj a Duna, Tisza, Dráva, Körösök és a Balaton térségében. Elkerüli a mocsaras, iszapos vizeket, inkább köves, kavicsos aljzatú élőhelyeket kedveli.
Táplálkozás, szaporodás
A fiatal kősüllők zooplanktonnal és fenéklakó gerinctelenekkel táplálkoznak, de növekedésük során étrendjük fokozatosan halakra áll át. Ragadozó életmódja miatt fontos szerepe van a vizek táplálékláncában, és előnyben részesíti a kisebb halakat, például a küszöket.
A kősüllő ívási időszaka márciustól június végéig tart, Magyarországon a faj szaporodásának érdekében március 1. és június 30. között tilos a horgászata. Az ikrákat nem őrzik, a megtermékenyítés után a vízinövényekre vagy a köves aljzatra tapadnak. Egy nőstény 30–80 ezer ikrát is rakhat egy szaporodási ciklus során.
Kősüllő horgászata és horgászati szabályozások
A kősüllő minimálisan kifogható mérete 25 cm, és a faj szaporodási időszaka alatt, március 1. és június 30. között tilos a megtartása. Napi darabszám-korlátozás alá esik, így naponta legfeljebb három példány fogható ki.
Legfontosabb tudnivalók a kősüllőről
- Felismerés: Megnyúlt test, sötét harántsávok, apró pikkelyek.
- Élőhely: Folyók középső-alsó szakaszai, tiszta állóvizek.
- Táplálkozás: Ragadozó; fiatalon planktonikus, később halakra vált.
- Szaporodás: Március–június között ívik; tilalmi idővel védett.
- Horgászat: Legkisebb kifogható méret 25 cm, tilalmi időszak március 1.–június 30., napi legfeljebb 3 db tartható meg
A kősüllő kevéssé jelentős, mint közeli rokona a süllő, vagy fogassüllő. Egyedszáma alacsonyabb, mint a süllőé, és kevésbé elterjedt a vizekben, emiatt, bár húsa ugyanolyan kiváló, mint rokonáé, mégsem annyira közkedvelt a gasztronómiában.